Így lépje át saját árnyékát!

I. rész

„Az akadályok nem győzhetnek le; minden akadály azért van, hogy legyőzzük.”

/Leonardo da Vinci/

Bosch, Ford, Hewlett-Packard, Zwack. Alapítóik mind átélték, amint cégük fejlődése megtorpan, eredményük visszaesik. A sorsfordító pillanatokban azonban olyan döntéseket hoztak, amelyek nélkül vállalkozásaik ma nem léteznének. Kétrészes cikksorozatunk első – a növekedési korlátok jellemző okait vesszük sorra.

Egy kellő felkészültségű cégtulajdonos tudja és elfogadja, hogy idővel még a korábban kiemelkedően teljesítő vállalkozások is növekedési korláthoz érnek.

Nézzük azt az öt kulcsfontosságú területet, amelyen – előrelépés híján- a cég nem fogja tudni meghaladni önmagát!

Menedzsment deficit

Menedzsment deficit, ha egy cégnek nincs vezetői csapata, az nem megfelelően működik, nem világosak az egyes területek felelőseinek hatáskörei, esetleg nincs egyszemélyes gazdája minden feladatnak.

Az egyszemélyes cégvezetői modellel a tulajdonosok jellemzően a 15-20 fős cégméretig próbálkoznak, de akadnak olyanok is, akik 35-40 alkalmazottig ragaszkodnak ehhez a módszerhez. És kisebb cégeknél ebben sikeresek is lehetnek.

Csakhogy e méret felett az alapító már képtelen egyedül irányítani a szervezetet. Vezetői hatékonysága drámain lecsökken, és ez meglátszik a vállalkozás eredményein is.

Gyakran találkozom cégtulajdonosokkal, akiknek kiváló növekedési stratégiájuk van – fejben – de már évek óta közelítőleg azonos árbevétel körül hullámzik cégük teljesítménye. Ők egyértelműen korlátba ütköztek.

Gyémánt vagy üveggyöngyök?

Egy vállalkozásnak rendelkeznie kell minden alkalmazott számára ismert és vonzó jövőképpel és stratégiával. Muszáj mind a tulajdonosnak, mind a kollégáknak látniuk, milyen lesz az a cég öt-tíz év múlva, amelynek dolgoznak. És ami még fontosabb, hogy erről ugyanazt gondolják, vagyis a jövőképnek ne annyi verziója legyen, ahányan a cégben dolgoznak.

És ez nem úri huncutság: óriási felhajtóerőt, motivációt ad a közös munkához! Sőt segít kiküszöbölni azt a helyzetet is, amelyben különböző jövőképeket követő kollégák erőfeszítései egymást oltják ki.

Típushiba viszont, hogy míg a középvállalatok kevés kivételtől eltekintve egyetlen területen „csinálhatnak forradalmat”, akadnak köztük, amelyek egyszerre 3-4 üzletágat építenek, és el is buknak vagy stagnálnak, mert szétaprózzák erőforrásaikat.

Sokan ezt a „több lábon állás” hasznával indokolják. Noha ez meglátásom szerint is hasznos lehet, ettől függetlenül ki kell választani azt az egy – azaz egy – húzó terméket vagy szolgáltatást, amelyben országosan vagy regionálisan a legjobbak közé tartozhat vállalkozása.

Kézműves adatgyűjtés

Korszerű és hatékony kontrollrendszerek, meghatározott gyakoriságú és tartalmú beszámolók nélkül a cégtulajdonos kénytelen személyes beszélgetéseken begyűjteni a döntései meghozatalához szükséges információkat.

Ez nemcsak, hogy nem hatékony, de kismillió órát vesz el abból az időből, amelyet stratégiai és üzletfejlesztési terveire fordíthatna.

Ráadásul ebből a rutinból azért is lesz nehéz kilépnie, mert eddig – vállalkozásának kisebb mérete mellett – kiválóan szolgálta a hatékony működést. 15-20 fő felett ugyanakkor adat alapú beszámolók, előrejelzések nélkül rendkívüli leterheltséget jelent így beszerezni az információkat.

Folyamatok hiánya

A cégvezető számtalan esetben azért nem tudja kiengedni kezéből a működés egy részét, mert nem írta le, azaz nem tette oktathatóvá, sztenderdek mentén megismételhetővé a cég gyártási vagy szolgáltatási folyamatait.

Így éppen az a személy ragad benne a napi rutinfeladatokban, akinek fajsúlyosabb ügyekkel kellene foglalkoznia. Például azzal, hogy mi legyen a következő lépés a sakkjátszmában, amelynek a tartós és kiszámítható növekedés a végcélja.

Gyenge kommunikáció

Ma a legtöbb hazai kis- és középvállalkozásnál nincsenek heti vagy kétheti rendszerességű, vezetői értekezletek – holott a vezetői döntéseknek optimálisan ezeken a fórumon kellene megszületniük. Mekkora veszteség!

Nélkülük a tulajdonos egyszemélyben határoz minden kérdésben. És mivel kizárólag rendelkezik az összes területről megfelelő információval, feladatait nem tudja átadni kollégáinak.

Bár igényelt némi megszoktatást, minden ügyfelemnél a rendszeres, csapatszintű vezetői megbeszélések bevezetése hozta az egyik legnagyobb pozitív változást.

Mi történik, ha elmarad a szükséges közbelépés?

A növekedési korlátot elérő cégek tulajdonosai sokszor „barkácsolásba” kezdenek és részmegoldásokkal próbálkoznak. Pár csapatépítő, vagy néhány folyamat dokumentálása azonban nem hoz tartós eredményt.

Ha a vállalkozás nem készül fel minden létfontosságú területen arra, hogy szintet lépjen, akkor stagnálni fog, eredménye olykor még vissza is esik.

Az „egy helyben járásnak” pedig egyenes következménye, hogy a munkatársak frusztráltakká válnak, a munkahelyi légkör romlik, a kulcspozíciókat betöltő alkalmazottak elvándorolnak.

Cikkünk folytatásában azt mutatjuk be, cégtulajdonosként hogyan kerülheti el a fenti vészjósló, de nagyon is reális forgatókönyvet.

Mit vigyen magával ebből a bejegyzésből?

– élete során minden vállalkozás találkozik növekedési korlátokkal
– a bővülést gátló tényezők jellemzően öt terület köré csoportosulnak, melyeket könnyen azonosíthat
– a részmegoldások nem hozhatnak tartós eredményt
– ha át akarja lépni saját árnyékát, ahhoz a „barkácsolás” kevés

Tudástár cikkei