Egy válságos helyzetben egyszerre kell(ene) mindenre figyelni és a működésünk minden elemét górcső alá venni. Mégis van néhány alapvető intézkedés, amit minden cégtulajdonosnak érdemes megfontolnia. Ezeket foglaltam össze alábbiakban.

1. Likviditás biztosítása

Az első és legfontosabb, hogy hónapokra előre biztosítsuk a cégünk működéséhez szükséges pénzeszközöket. Úgy kell terveznünk, hogy legalább 6–12 hónapra – de ha lehet, még hosszabb időre – képesek legyünk a megváltozott körülmények között is finanszírozni a napi teendőket. Ez elsőre talán hosszú időnek tűnik, de gondoljunk arra, hogy az a cég, amely 12 vagy 18 hónap múlva is képes működni, már egy „megrostált” piaccal találkozik – és esetleg sokkal jobb kilátásokkal. Készüljünk arra, hogy mi maradunk állva. Ehhez néhány ötlet:

• A tervezett beruházások elhalasztása, futó beruházások leállítása (ahol ésszerű). Talán elképzelhetetlennek tűnik, hogy mégsem épül meg a régóta várt csarnok, de higgyék el, utólag az is nehezen lesz érthető, hogy miért nem tudtunk róla lemondani, hiszen a beruházás költségéből kitarthattunk volna a válság levonulásáig.
• Hitelkeretek. Ha még van hozzáférésünk, fontoljuk meg, hogy igénybe vegyük a lehívható hitelkereteket. Lehet, hogy ennek van némi költsége, de még mindig jobb, mint a családi ezüstöt behozni a cégbe.
• Kinnlevőségek behajtása. Lehetnek olyan követeléseink, amelyek behajthatók egy ilyen helyzetben is. Ne felejtsük, hogy egy válsághelyzet nem minden szektort érint egyformán, és ez a mostani szituációra is igaz. Az élelmiszereket vagy napi használatú vegyi cikkeket gyártó cégek ugyanúgy működnek, sőt vannak olyanok – különösen a belföldi piacra termelők –, amelyek az import visszaesése miatt most előnybe kerülnek és növelni tudják termelésüket. Ha ilyen partnereink vannak, akkor érdemes megfontolni, hogy a kinnlevőségek csökkentése mellett egyéb kondíciókról is tárgyaljunk (a meglevő partnerkapcsolatok fenntartása jellemzően a felek közös érdeke).

Válságkezelés a gyakorlatban

Ezt tették az önhöz hasonló cégtulajdonosok egy válsághelyzetben

Mit tehet, ha vállalkozása bajba került? 8 hazai középvállalati tulajdonostól kérdeztük meg, hogyan reagáltak cégük életében felmerült veszélyhelyzetre. Itt ismerheti meg a 80 legjobb intézkedést, amelyet sorstársai a gyakorlatban is kipróbáltak.

Lépjen tovább a vállalatépítésben és tekintse meg az alábbi videókat!

Tovább a videótárba

Szeretne többet megtudni arról, hogyan építhet sikeresen vállalatot?

Iratkozzon fel és nyerjen hozzáférést minden vállalatépítési videóhoz, eszközhöz és szakmai háttéranyagokhoz!

VÉ Tudástár belépés és regisztráció

2. Dolgozói és partneri kommunikáció

A tulajdonosok elbizonytalanodását nagyon gyorsan követi – alkalmanként meg is előzi – a dolgozók és üzleti partnerek elbizonytalanodása. Rendszeresen be kell számolnunk, hogy milyen intézkedéseket tettünk, folyamatosan jelezve, hogy komoly erőfeszítéseket teszünk a helyzet megoldása érdekében. Minél kiszámíthatóbb környezetet kell biztosítanunk a számukra, tudniuk kell, hogy számíthatnak ránk. Kommunikáljunk velük legalább hetente és ebben legyünk következetesek. Soha ne hagyjunk ki egyetlen alkalmat sem, mert az információhiányt vélekedések és félelmek fogják betölteni. Egy ilyen időszakban a legkevésbé hiányzik, hogy a nehezen nélkülözhető kollégákat elveszítsük.

3. Marketingköltségek minimalizálása vagy nullázása

Azonnal meg kell szüntetni azokat a kiadásokat, amelyek nem közvetlenül szolgálják a cég túlélését. Ilyenek lehetnek a márkanév építését szolgáló kiadások, de azoknak a termékeknek az értékesítését sem szabad támogatni, amelyekre jelenleg nem létezik kereslet (például idegenforgalmi vagy HORECA szektorban működő ügyfelek ösztönzése).

4. Lejáró kinnlevőségek kezelésének gyorsítása

Legyen egy egyszerű és robusztus folyamatunk kinnlevőségeink behajtására, amelyet a kollégáink következetesen végre tudnak hajtani. Ezen a téren nagyon kevés esetben tehetünk csak kivételt.

5. Alternatív szcenáriók tervezése

Előre kell látnunk, hogy milyen intézkedések szükségesek egy 10 százalékos, és milyeneket egy 50 százalékos árbevétel-csökkenés esetén. Ilyenkor a visszaesésre „tervezünk”, de nyilván nem a visszaesést szeretnénk elérni, hanem előre átgondolni, hogy milyen eredmény- és/vagy működési mutatók milyen intézkedések bevezetését teszik szükségessé a cég fennmaradása érdekében. Kiket tudunk, és kiket nem tudunk nélkülözni? Mihez tudunk még nyúlni, ha további racionalizálásra van szükség?

Mindez időt és figyelmet kíván, de a gondos tervezés munkáját senki nem fogja a tulajdonos helyett magára vállalni. Ennek a figyelemnek azonban még most is sokkal kisebb a költsége, mint egy későbbi kényszerhelyzetnek, hiszen egy kontrollálatlan eset felszámoláshoz vezethet, ami a tulajdonos kezéből is kiveszi az irányítás lehetőségét.

(A cikk uzletem.hu oldalon jelent meg)