A kkv-generációváltás súlyos probléma Magyarországon. Gondolta volna, hogy az alapítók gyermekei csak az esetek 10-20 százalékában vinnék tovább a céget? Mi lesz a maradék 80-90 százalékkal? Független menedzsment? Hanyatlás? Cégeladás?
Feltehetően nincs ma olyan cégvezető-tulajdonos Magyarországon, aki ne hallott volna a generációváltásról, függetlenül attól, hogy aktuálisan érintett-e a témában vagy sem. Szakmai ártalom, hogy én is sokat olvasok a témában és úgy látom, hogy a téma vezérfonala az, hogyan adja át az utódoknak a cég vezetését – vagy a vezetés egy részét (pl. gazdasági terület) – az első generációs alapító. A generációváltás szólhat arról is, hogy miként marad családi tulajdonban egy vállalat azokban az esetekben, amikor az utódok nem képesek, vagy nem alkalmasak arra, hogy cégvezetőként – vagy egyéb meghatározó vezetői pozícióban – vigyék tovább a céget.
Különböző kutatások készültek már hazánkban és a régiónkban is arra vonatkozóan, hogy az alapítót követő generáció tagjai milyen arányban tervezik átvenni a cég irányítását. Ez csupán 7-20% között van, saját bevallás szerint. Vagyis jó esetben is minden ötödik utódban van ilyen irányultság. Akár sok, akár kevés, ma ez a reális. És mi lesz a maradék 80-90%-kal? Független menedzsmentet hoznak létre? Megvárják a hanyatlást? Esetleg eladásra kerülnek?
Ne felejtsük, hogy évtizedek alatt létrehozott magánvagyon testesül meg ezekben a cégekben. Hacsak az elmúlás pátosza nem dereng fényesebben a cég és a család hosszú távú jövőképénél, akkor minden esetben kerülendő, hogy – például generációváltási kényszerből – áron alul történjen egy cégeladás vagy elinduljon egy hanyatlási folyamat (utóbbira több példát is látok – cégvezetők, akik már nem próbálnak megtenni minden ésszerű erőfeszítést egy vevő megtartása érdekében, ha az el akar menni; több esetben számukra is komfortos, hogy csökken saját leterheltségük).
Érdemes volna tehát több hangsúlyt helyezni arra, hogy egy értékes cég esetén miként valósítható meg a generációváltás úgy, hogy az utódok felelős tulajdonosi szerepükben teljesedjenek ki. Ne gondolja senki, hogy ez egyszerűbb vagy éppen könnyebb folyamat. Ugyanakkor rengeteg tartalék és lehetőség van abban a 80-90%-ba tartozó vállalkozási körben, akik ezen az úton járhatnak. Megfelelő felkészüléssel ezek közül még több cégben őrizhető meg a családi tulajdonosi irányítás és ezáltal a vagyon a következő generációk javát is szolgálhatja.
Nélkülözhetetlen, hogy a tulajdonosok megtanuljanak ebben a szerepkörben hatékonyan működni (megbízóim részéről fogalmazódott meg már olyan elvárás, hogy erre tanítsam meg őket és utódaikat). Ez azért sem triviális, mert a mai cégtulajdonosok túlnyomó részének sosem kellett elvárásait, jövőképét a cég menedzsmentje felé kommunikálni, őket számon kérni, motiválni, stb. És utódaik sem okvetlen láttak erre pozitív példát, hacsak nem szereztek tapasztalatot ilyen szerepkörben a családi vállalkozáson kívül, ugyanakkor megtanulhatják, hogyan nőjenek bele felelősséggel ebbe a szerepbe.
A témában megjelent egy publicisztikánk a Világgazdaság újságban, amelyet itt érhetsz el:
Egy kis- és középvállalkozás vezetése nem könnyű feladat. Még ha sikerül is tulajdonosként delegálnod a feladatokat kollégáknak vagy beszállítóknak, végső soron gyakran rajtad múlik, hogy minden zökkenőmentesen működjön.
„Mi is történik egy – a „beavatottak” számára rendkívüli értékű, a még tájékozódók számára misztikusnak hangzó – Mastermind csoportban? Miért elengedhetetlen a gyakorlatban beszámolni a
Valóban megoldás lehet a tulajdonos háttérbe vonulása esetén, ha felveszünk egy profi cégvezetőt – vagy egy sor új problémának nézünk elébe? Lássuk, hol és miért
Hamarosan eléhetővé tesszük a legközelebbi szemináriumunk helyét és idejét. Kérj értesíts, hogy ne elsőként értesülhess.
Iratkozz fel a hírlevelemre, hogy az elsők között értesülj a friss hírekről, közelgő eseményekről, valamint szakértői elemzésekről és gyakorlatokról a vállalatépítés terén – és azon túl.
