Válságkezelés: 80 intézkedés 8 vállalattulajdonostól

Mintegy 80 kipróbált válságkezelési intézkedést azonosítottunk az elmúlt három hétben nyolc középvállalati tulajdonossal. A cégek többségének reakcióit az határozta meg, hogy árbevételük mennyivel csökkent a március-áprilisi időszakban. Azt a kérdést ugyanakkor, hogy miként kell cégüknek változnia, ha a jelenlegi gazdasági megtorpanás 18–24 hónapig tart, még nagyon kevesen tették fel maguknak.

Válságkezelés a gyakorlatban – mit mondtak a cégtulajdonosok?

Vannak, akik már bezártak, mert az árbevételük 98 százaléka három hét leforgása alatt „eltűnt” és vannak, akik szerencsésnek mondhatják magukat, mert az előállt egészség- és járványügyi helyzet miatt – egyelőre – megnövekedtek eladásaik. Az elmúlt hetekben több cégtulajdonos osztotta meg velem az elmúlt közel két hónapban megtett lépéseket. Összesen közel 100 intézkedést azonosítottunk közösen az érintettekkel, ezek nagy részét a vállalkozások már meg is valósítottak.

Minden cégtulajdonos felmérte érintettségét és – kik gyorsabban, kik lassabban – megtervezte és elindította válaszintézkedéseket, amelyek elsődleges célja a túléléshez szükséges feltételek biztosítása volt. Az első cég már március elején – az olaszországi korlátozásokkal egy időben – elkezdte a helyzetértékelést–felkészülést, és április 1-vel új munkarendre állt át, módosítva több mint 100 alkalmazottjának munkaszerződését is. Más vállalatok egyelőre a humán védelmi intézkedéseken és a beruházási keretek nullára csökkentésén túl nem változtattak napi működésükön (a nyolc cég közel fél milliárd forinttal csökkentette beruházási keretét). Az új szerződéskötések ugyanakkor minden esetben megálltak vagy komolyan lelassultak.

Válságkezelésben a kitartók nyernek

Elismerést érdemel a cégek gyors reagálása, bár egyes esetekben az őket ért hatások pontos megismerése és az intézkedések szélessége terén még akadnának lehetőségek. Az is látszik, hogy a tulajdonosok jelentős része még fel tudja idézni a 10 évvel ezelőtti pénzügyi válság tanulságait. Mégis, talán az egyik leginkább hiányzó elem annak a szempontnak beépítése a tervezésbe, hogy a jelenlegi válság 18–24 hónapig is eltarthat. 3–4 hónapig egy cég fenn tudja tartani magát a jelenlegi helyzetben, de – szemléletében is – lényegesen eltérő megközelítést kíván arra felkészülni, hogy egyrészt mit jelent, ha a jelenlegi helyzet elhúzódik, másrészt mit hoz magával, ha tovább romlik. A kiskereskedelem például nagyon jó márciusi eredményeket ért el, de már most is látszik egyes helyeken, hogy ez a kiugrás csak átmeneti volt. A tartós fogyasztási cikkek terén pedig érdemes visszatekinteni a pénzügyi válság éveire, amikor ez a termékkategória – és gyártóik – évekig nem tudták visszaszerezni a korábbi évek forgalmi számait. Előre, hideg fejjel megtervezett válaszok hiányában és időnyomás alatt kis eséllyel születnek egy újabb stresszhelyzetben jó megoldások.

„lényegesen eltérő megközelítést kíván arra felkészülni, hogy egyrészt mit jelent, ha a jelenlegi helyzet elhúzódik, másrészt mit hoz magával, ha tovább romlik.”

Ilyen bizonytalan helyzetben senki sem tud tervezni, és most nem is ez a feladat. Tulajdonosként és cégvezetőként el kell tudnunk képzelnünk, hogy milyen intézkedések segíthetik a hosszú távú fennmaradást, sőt, képesnek kell lennünk arra is, hogy előnyt kovácsoljunk a jelenlegi helyzetből. (A felmérésből az is látszik, hogy vannak vevőszegmensek, amelyeknek most érdemes kereslete nem csökkent – esetenként éppenséggel emelkedett, egyes cégek már megkezdték ezt kiaknázni). Az elmúlt hetekben több olyan cégvezetővel is volt alkalmam beszélni, aki már az új lehetőségeket mérlegelte, akvizíciós célpontokat keresett.